Az országos kisebbségi önkormányzatok megválasztására 2011. január 9-én kerül sor, ugyanazon a napon, amikor a megyei/fővárosi kisebbségi önkormányzatokat választják. A választás napját az Országos Választási Bizottság tűzte ki.

A választáson az elektorok, azaz a települési kisebbségi önkormányzatok tagjai választanak és választhatók. Csak az szavazhat és csak az lehet jelölt, aki a szavazás napján tagja a települési kisebbségi önkormányzatnak.

A megválasztható képviselők számát az Országos Választási Bizottság 662/2010. számú határozatában –  a választás kitűzésével egyidejűleg – állapította meg.

 

 

Az Országos Választási Bizottság a 662/2010. számú határozatában – a választás kitűzésével egyidejűleg – megállapította, hogy mely szervezetek jogosultak listát állítani.

A szervezetet – mielőtt még listát állítana – be kell jelenteni az Országos Választási Bizottságnál (a szervezetet a területi és az országos választásra elegendő egy alkalommal bejelenteni). Az októberi települési kisebbségi önkormányzati képviselők választását megelőző bejelentés és nyilvántartásba vétel csak arra a választásra szólt, most ismét be kell jelenteni a szervezetet!)

A jelölő szervezet bejelentését a PK jelű nyomtatvány kitöltésével és személyes leadásával vagy postai megküldésével kell megtenni (postai megküldés esetén legyenek figyelemmel a postai kézbesítés időigényére!). A nyomtatványhoz mellékelni kell a társadalmi szervezetek bírósági nyilvántartásából a bíróság által a választás kitűzését követően kiállított kivonatot, továbbá a kisebbségi szervezet 2007. január 1. előtt hatályban volt, valamint a bejelentés napján hatályos alapszabályát.

Ha a szervezet kéri, hogy nevét a kisebbség nyelvén is feltüntessék a szavazólapon, a PK nyomtatványhoz csatolni kell az N jelű nyomtatványt is.

 

 

A listát és az azon szereplő jelölteket legkésőbb 2010. december 14-én kell bejelenteni az Országos Választási Bizottságnál az LK01 LK02 nyomtatványon, amelyhez mellékelni kell a listán szereplő jelöltek SZK jelű személyi lapját.

A listán legfeljebb háromszor annyi jelölt szerepelhet, mint a megválasztható képviselők száma. A listára a szervezet bármelyik elektort felveheti (természetesen csak annak beleegyezésével), függetlenül attól, hogy a települési kisebbségi önkormányzati választásokon a jelölt melyik szervezet képviseletében indult.

A jelölt kérheti – az SZK személyi lapon –, hogy a szavazólapon a nevét a kisebbség nyelvén is tüntessék fel. Ebben az esetben a kisebbségi nevet az N bizonylaton kell leadni.

A választást akkor lehet megtartani, ha a jelölő szervezetek által állított listákon összesen legalább annyi jelölt van, mint a megválasztható képviselők száma.

 

 

Az országos kisebbségi választáson a Ve. rendelkezései értelmében a listát állító jelölő szervezeteknek nincs lehetőségük a választási bizottságokba megbízott tagot delegálni. Mindazonáltal a választási bizottságok ülései nyilvánosak, a kisebbségi szervezetek képviselői azokon megjelenhetnek.

 

 

A szavazásra azokon a településeken, ahol a szavazás napján települési kisebbségi önkormányzat működik, a helyi választási bizottság által kijelölt helyiségben kerül sor.

A szavazólap tartalmazza a kisebbség megnevezését; a listák nevét az Országos Választási Bizottság által kisorsolt sorrendben; a listán induló jelöltek közül a megválasztható képviselők számának megfelelő számú jelölt nevét a kisebbségi jelölő szervezet által bejelentett sorrendben; valamint a szavazás módjára vonatkozó tájékoztatást.

A szavazólapon a jelölő szervezet bíróság által bejegyzett neve mellett a jelölő szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését is.

A szavazólapot két nyelven (magyar nyelven és a kisebbség anyanyelvén) kell elkészíteni. A jelölt nevét csak a jelölt kérésére, a jelölő szervezet nevét csak a jelölő szervezet kérésére kell feltüntetni a kisebbség anyanyelvén is.

Az elektor akkor szavazhat, ha személyazonosságát és lakcímét a következő, magyar hatóság által kiállított, érvényes igazolványok bemutatásával igazolja:

c)      a lakcím igazolására is alkalmas, érvényes személyazonosító igazolvánnyal;

d)     lakcímigazolvánnyal és

-        személyazonosító igazolvánnyal,

-        útlevéllel,

-        2001. január 1-jét követően kiállított (kártya formátumú) vezetői engedéllyel.

Az elektor egy listára szavazhat, majd a szavazólapot borítékba zárja, amelyen fel kell tüntetni a kisebbség megnevezését. (Ha megyei vagy fővárosi kisebbségi önkormányzatot is választanak, a két szavazólapot ugyanazon borítékba kell tenni.)

A szavazást le kell zárni, ha valamennyi elektor leadta szavazatát.

 

 

A szavazás lezárását követően a helyi választási bizottság felbontja az urnát, és a borítékokat – azok felbontása nélkül – kisebbségenként külön-külön szállítóborítékba zárja, amelyen feltünteti a benne lévő borítékok számát. A szállítóborítékot haladéktalanul a területi választási bizottsághoz kell szállítani.

A területi választási bizottság – a szavazást követő napon, miután valamennyi érintett településről megérkeznek a szállítóborítékok – megszámlálja a szavazatokat, és a számlálás eredményét jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet az Országos Választási Bizottsághoz szállítják, amely megállapítja a választás eredményét.

 

A listák a leadott szavazatok arányában, az alábbi számítási módszer alapján szereznek mandátumot:

-        össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden lista neve alatt képezni kell egy számoszlopot. A számoszlop első száma az adott listára leadott szavazatok száma, a következő a fele, majd a harmada, a negyede stb.,

-        minden lista számoszlopában annyi szám szerepelhet, amennyi a listán szereplő jelöltek száma,

-        a táblázat segítségével lehet kiosztani a mandátumokat. Meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista számoszlopában találjuk meg azt, az a lista kap egy mandátumot. Ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot. Amelyik lista oszlopában találjuk, az a lista kap egy mandátumot. Ezt az eljárást kell folytatni mindaddig, míg kiosztásra kerül az összes mandátum. Ha a táblázatban előforduló legnagyobb szám keresésekor egyenlő legnagyobb számok vannak, akkor az a lista kap mandátumot, amelyik már szerzett mandátumot, illetőleg amelyik több mandátumot kapott, végezetül, amelyik a listasorsolásnál kisebb sorszámot kapott.

A listán szereplő jelöltek a listán elfoglalt helyük sorrendjében szereznek mandátumot.

 

 

Ha az országos kisebbségi önkormányzat képviselőjének megbízatása megszűnik, helyére – a listán eredetileg is szereplő jelöltek közül – a jelölő szervezet által az Országos Választási Bizottságnál 30 napon belül megnevezett, ennek hiányában a listán soron következő jelölt lép. Ha a listán nincs több jelölt, a mandátum betöltetlen marad.

Ha a képviselők száma az eredeti létszám fele alá csökken, illetőleg ha a képviselő-testületet feloszlatják vagy az kimondja feloszlását, 4 hónapon belül időközi választást kell tartani.