2005. évi CXIV. törvény a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról

2005. évi CXIV. törvény

a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról

Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek - az Alkotmány 68. §-ának (4) bekezdésében biztosított - azon jogának érvényre juttatása érdekében, amely szerint helyi (települési és területi) és országos önkormányzatokat hozhatnak létre, az Alkotmány 71. §-ának (4) bekezdése alapján a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

A KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSA

1. § E fejezet hatálya kiterjed a települési és fővárosi kerületi (a továbbiakban együtt: települési) kisebbségi önkormányzatok, a fővárosi és megyei (a továbbiakban együtt: területi) kisebbségi önkormányzatok, valamint az országos kisebbségi önkormányzatok tagjainak megválasztására.

Általános rendelkezések

Választójog

2. § (1) A települési kisebbségi önkormányzati választásokon választó és választható (a továbbiakban: kisebbségi választópolgár), aki

a) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott kisebbséghez tartozik, és a kisebbséghez tartozását vállalja és kinyilvánítja,

b) magyar állampolgár,

c) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választójoggal rendelkezik, és

d) a kisebbségi választói jegyzékben szerepel.

(2) A kisebbségi választópolgár a szavazás jogát szabad elhatározása alapján, a lakóhelye szerinti településen gyakorolhatja.

(3) A kisebbségi választópolgár a választhatóság jogát szabad elhatározása alapján gyakorolhatja.

A választás napja és a megbízatás időtartama

3. § (1) A települési kisebbségi önkormányzati képviselők választását négyévenként, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napján kell megtartani.

(2) Időközi választásra nem kerülhet sor.

(3) A települési kisebbségi önkormányzat képviselő-testületének megbízatása a települési kisebbségi önkormányzati képviselők következő választása napjáig tart.

Választókerület

4. § A választáson a település (fővárosi kerület) egy választókerületet alkot.

A választás kitűzése

5. § A választást akkor kell kitűzni, ha a településen a kisebbségi választói jegyzékben szereplő kisebbségi választópolgárok száma a választás kitűzésének napján eléri a 30-at.

A képviselők száma

6. § A képviselők száma 4 fő.

Jelölés

7. § (1) Jelöltet az e törvény szerinti jelölő szervezet állíthat.

(2) Több jelölő szervezet közös jelöltet is állíthat.

(3) A választást akkor lehet megtartani, ha legalább 4 jelölt van.

Szavazás

8. § A kisebbségi választópolgár legfeljebb 4 jelöltre szavazhat.

Az eredmény megállapítása

9. § Eredménytelen a választás, ha 4-nél kevesebb jelölt kap érvényes szavazatot.

10. § (1) Képviselő az a 4 jelölt lesz, aki a legtöbb szavazatot kapta.

(2) Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlő számú szavazatot elért jelöltek közül melyik szerez mandátumot.

(3) Az a jelölt, aki egyetlen szavazatot sem kapott, nem lehet képviselő.

A megüresedett mandátum betöltése

11. § Ha a települési kisebbségi önkormányzat képviselőjének megbízatása megszűnik, helyére a szavazatszám szerinti sorrendben következő jelölt lép. Ha nincs ilyen jelölt, a mandátum betöltetlen marad.

A területi kisebbségi önkormányzati képviselők választása

Választójog

12. § A területi kisebbségi önkormányzati választásokon választó és választható, aki települési kisebbségi önkormányzat tagja (a továbbiakban: elektor).

A választás napja és a megbízatás időtartama

13. § A területi kisebbségi önkormányzat képviselő-testületének megbízatása a területi kisebbségi önkormányzatok következő választásának napjáig tart.

A választás kitűzése

14. § A választást ki kell tűzni, ha a választás kitűzésekor a megye területén legalább 10 településen, illetőleg a fővárosban legalább 10 fővárosi kerületben települési kisebbségi önkormányzat működik.

A képviselők száma

15. § A megválasztható képviselők száma 7 fő.

Listaállítás

16. § (1) Az a jelölő szervezet állíthat listát, amely a megyében (fővárosban) a megválasztott elektorok legalább 10%-át jelöltként állította a települési kisebbségi önkormányzati választáson. A jelöltek számába beszámítanak:

a) az adott jelölő szervezet által önállóan állított jelöltek;

b) a közös jelöltek közül az adott jelölő szervezetre eső jelölthányad, melyet közös jelöltenként, a jelöltet állító jelölő szervezetek arányában kell megállapítani. Nem keletkezik jelölthányad a közös lista állítását megalapozó közös jelöltek után.

(2) Azok a jelölő szervezetek, amelyek a megválasztott elektorok legalább 10%-át közösen állították jelöltként a települési kisebbségi önkormányzati választáson, közös listát indíthatnak.

(3) A választást akkor lehet megtartani, ha a jelölő szervezetek által állított listákon legalább 7 jelölt van.

Szavazás

17. § Az elektor egy listára szavazhat.

Az eredmény megállapítása

18. § A listák a leadott szavazatok arányában, az alábbi számítási módszer alapján szereznek mandátumot:

a) össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden lista neve alatt képezni kell egy számoszlopot. A számoszlop első száma az adott listára leadott szavazatok száma, a következő a fele, majd a harmada, a negyede stb.,

b) minden lista számoszlopában annyi szám szerepelhet, amennyi a listán szereplő jelöltek száma,

c) a táblázat segítségével lehet kiosztani a mandátumokat. Meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista számoszlopában találjuk meg azt, az a lista kap egy mandátumot. Ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot. Amelyik lista oszlopában találjuk, az a lista kap egy mandátumot. Ezt az eljárást kell folytatni mindaddig, míg kiosztásra kerül az összes mandátum. Ha a táblázatban előforduló legnagyobb szám keresésekor egyenlő legnagyobb számok vannak, akkor az a lista kap mandátumot, amelyik már szerzett mandátumot, illetőleg amelyik több mandátumot kapott, végezetül, amelyik a listasorsolásnál kisebb sorszámot kapott.

19. § A listán szereplő jelöltek a listán elfoglalt helyük sorrendjében szereznek mandátumot.

A megüresedett mandátum betöltése

20. § (1) Ha a területi kisebbségi önkormányzat képviselőjének megbízatása megszűnik, helyére - a listán eredetileg is szereplő jelöltek közül - a jelölő szervezet által megnevezett, ennek hiányában a listán soron következő jelölt lép.

(2) Ha a listán nincs több jelölt, a mandátum betöltetlen marad.

(3) Ha a képviselők száma 4 fő alá csökken, illetőleg ha a képviselő-testületet feloszlatják vagy az kimondja feloszlását, időközi választást kell tartani.

Az országos kisebbségi önkormányzati képviselők választása

21. § Az országos kisebbségi önkormányzati képviselők választására a 12-20. § rendelkezéseit a 22-26. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A választás kitűzése

22. § A választást ki kell tűzni, ha országosan legalább 4 települési kisebbségi önkormányzat működik.

A közgyűlés tagjainak száma

23. § A közgyűlés tagjainak száma

a) 15 fő, ha a megalakult települési kisebbségi önkormányzatok száma nem több mint 15,

b) 21 fő, ha a megalakult települési kisebbségi önkormányzatok száma 16 és 50 között van,

c) 25 fő, ha a megalakult települési kisebbségi önkormányzatok száma 51 és 100 között van,

d) 29 fő, ha a megalakult települési kisebbségi önkormányzatok száma 101 és 200 között van,

e) 37 fő, ha a megalakult települési kisebbségi önkormányzatok száma 201 és 500 között van,

f) 53 fő, ha a megalakult települési kisebbségi önkormányzatok száma több mint 500.

Listaállítás

24. § A választást akkor lehet megtartani, ha a jelölő szervezetek által állított listákon összesen legalább annyi jelölt van, mint a megválasztható közgyűlési tagok száma.

A megüresedett mandátum betöltése

25. § Ha a közgyűlés tagjainak száma a 23. §-ban meghatározott létszám fele alá csökken, időközi választást kell tartani.

Értelmező rendelkezések

26. § (1) E fejezet rendelkezéseit kisebbségenként külön-külön kell alkalmazni.

(2) E fejezet alkalmazásában

a) jelölő szervezet: az egyesülési jogról szóló törvény szerint bejegyzett olyan társadalmi szervezet (ide nem értve a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény szerint bejegyzett szervezetet), amelynek alapszabályában - a települési kisebbségi önkormányzati választás évét megelőző legalább 3 éve - rögzített célja az adott nemzeti vagy etnikai kisebbség képviselete;

b) kisebbség: a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben felsorolt nemzeti és etnikai kisebbség.

 

Utolsó módosítás dátuma: 2010.11.18.

Gyengénlátóknak